El se hiszem, hogy belementem ebbe egészbe... De igazából nem is zavart.... hanem az, hogy bárki másnál jobban ismer... még a barátaim se tudták rólam, hogy csak megjátszom magam... Pedig nagyon-nagyon közel álltak hozzám... Erre jön egy idegen... Mégis mi lesz itt?? Mégis mit gondoltam, amikor belementem, hogy összeköltözzünk?? Azután, hogy ezt eldöntöttük, mind a ketten megreggeliztünk... Meg kell, hogy mondjam, Kazaki remek szakács! Reggeli közben pedig megbeszéltük az összeköltözés részleteit.... A reggeli után, amíg én elmosogattam, ő hazament csomagolni... Azt mondta pár óra múlva vissza is jön... Az órára néztem... Már 2 órája elment... én ez idő alatt kicsit összepakoltam a házban... Nem volt nehéz, mivel nem igazán szeretem a kupiz, így mindig rend van... A házban ugyan csak egy háló volt, de a nappaliban lévő kanapé kihúzható volt, és elég nagy, és kényelmes... Bár ki tudja, lehet, hogy a főnök.. izé... Kazaki képes rá, és hozz magának egy ágyat... Zajt hallottam... Kazaki ezek szerint visszajött... Abbahagytam amivel eddig foglalkoztam, és elé mentem... éppen 2 bőröndöt hozott, illetve tuszkolt be az ajtón... azokat letette az előtérben, majd hívott, hogy segítsek neki... Kimentem, és látom, hogy kocsija utánfutója tele van pakolva... Közelebb lépek, és csak ekkor látom, hogy mik is azok..
- Ezek...
- Igen, elhoztam pár dolgot a műteremből.... Gondoltam így nem kell mindig elmennünk oda... De ott is megvannak ugyan ezek a felszerelések!
- É-értem... Hát akkor gyorsan cuccoljunk be...
Na a gyors cuccolás 3 órán át tartott... Az egyik raktárszobát átalakítottuk műteremmé, Kazaki berendezkedett a másik fürdőbe, és ahogy azt gondoltam, hozott magának ágyat... Körbejárt a házban, majd úgy döntött, hogy a műterem melletti, eddig zeneszobaként használt szobában szeretne "lakni". A hangszereimet átvittem a saját szobámba, majd bementem a műterembe... Végig néztem a kis helyiségen... Valamiért kellemes érzés árasztott el... Nem tudnám pontosan megmondani, hogy mi, de úgy éreztem ennek köszönhetően megváltozhat az életem...