- Na és akkor most menj, és öltözz át... Gondolom nem ilyen ruhába akarsz jönni dolgozni...
- Miért, mi bajod van vele...
- Nekem ugyan semmi... ha téged nem zavar, hogy amíg eljutunk a boltba a fél város látni fogja a félig kilógó feneked... - nevette el magát...
Na jó, ez már hivatalos.... utálom ezt a tagot... Sértődötten az égre emeltem az orrom, majd elmentem a gardróbomhoz... Kinyitottam az ajtót, és beléptem a kis helyiségbe... Gyorsan végig néztem a ruháimon, majd kiválasztottam a meg felelőt. Egy félcombig érő fekete nacit, egy rózsaszín-fekete csíkos térdzoknit, egy pink HELL feliratú pólót, és a kedvenc kapucnis felsőmet. Majd felvettem a magasított szárú csatos bakancsom... Belenéztem a tükörbe, és elégedetten bólintottam... Amikor kimentem, a főnököm még mindig az ágyamon ült, ölében a macskámmal, aki úgy dorombolt neki, mint egy rossz ribanc.... Na szép, már a macskámban se bízhatok...
Amikor kiléptem, az az ipse felém fordult, majd odébb paterolta a macskám (ami megjegyzem nem tetszett neki), lassan felállt, és elmosolyodott.
- Na látod, ez már sokkal jobb - lépett volna közelebb...
- Egy lépést se tovább... Most pedig nyomás... Húzzunk.. nem bírom, ha idegenek vannak a hálómban...
- Jaj, de kis szégyenlős valaki, aki olyan nadrágot hord, amiből a fél feneke kilátszik - indult nevetve az ajtó felé...
Nem tom meddig bírom majd még elviselni.... Főleg ha minden nap látnom kell őt... Vettem egy mély levegőt, majd én is kimentem utána... Le a lépcsőn, ki a házból, ki az utcára...
- Na akkor merre? - kérdeztem zsebre vágott kézzel.
- Gyere mutatom az utat - nyúlt a kezem után.
- Hé, nem vagyok kisgyerek, nem kell fogni a kezem.
- Tudom, hogy nem vagy kisgyerek, csak félek, hogy meggondolod magad, és lelépsz...
- Nyugi. Úgyis jól jön a meló...
- Nos, akkor rendben - mondta beletörődve.
15 perc séta után megálltunk egy kis üzlet előtt. A cégtáblán ez állt:
"Takahashi manga birodalma"
Takahashi? Biztos a vezeték neve.... Beléptünk a kis boltba... Legalábbis kívülről kicsinek tűnt... De amikor beléptem tényleg úgy nézett ki, mint egy birodalom... mindenhol könyvespolcok sorakoztak, rajtuk pedig temérdek maga.... itt-ott egy kisebb olvasó sarok, ahova a vevők leülhettek, hogy belenézzenek egy-egy kötetbe... De ami a legjobban meglepett, az az volt, hogy a főnökön, és rajtam kívül csak egyetlen lány dolgozott még itt....