Amikor kinyitottam az ajtót, ő már bejött a kapun.., Meglátott, végig nézett rajtam, majd elmosolyodott... na jó, elég nevetségesen nézhettem ki... Végig néztem magamon, és csak akkor láttam, mit is húztam magamra.... Egy koptatott-szaggatott rövid farmer naci, halványkék strandpapucs és egy halvány lili top... A hajamon pedig még mindig ott volt a törcsi...
- Sajnálom, csak meglepődtem... Khm... még be sem mutatkoztam... A nevem Kazaki - mosolygott rám.
- Hali... az én nevem már tudod... és mást is... Nem jönnél be végre? Meddig akarsz még az ajtóban állni? - förmedtem rá.
Ő lazán besétált mellettem. Gyorsan kibújt cipőjéből, majd besétált a nappaliba, és levetette magát a kanapéra. Mit képzel magáról ez a ficsur??
- Egész szép helyen laksz.... de mondd, csak hol hagytad a szüleidet?
-Egyedül élek..
- Nocsak, talán kitagadtak a viselkedésed miatt? - heccelt.
- Nem. Meghaltak.
Néma csend. Végre befogta... Láttam rajta, hogy ez most meglepte...
- Bocsánat.. nem tudtam...
- Semmi gond. Most pedig kérem a cuccom - léptem oda hozzá.- Ja igen persze... - elővette hátsó zsebéből a tárcám, és a kezembe nyomta - Ja én remélem gyorsan elkészülsz..
- Miért is?
- Mennünk kell melózni...
- Hogy mi van? Szombat van, basszus...
- Pontosan. Vagyis ma 6-tól 4-ig meló van... És lássuk csak -nézett körbe, majd amikor talált egy órát, hunyorítva leolvasta róla az időt - 5 óra.
- Na álljunk csak meg egy percre... De most kom azt várod tőlem, hogy szombaton melózzak?
- Pontosan. Valamint hétköznapokon 4-től 6-ig,, vasárnap pedig 8-tól 12-ig.
- Na szépen vagyunk... Ne is álmodozz...
erre ő felállt a kanapéról, elém állt, és egy szó nélkül feldobott a vállára, majd elindult velem a lépcsőn. Fent benézett minden szobába, majd belépett a hálómba, ahol a macskám még mindig csendesen aludt, és ledobott az ágyra. Körül nézett, majd bement a fürdőbe, kihozta a hajszárítómat, leült mögém az ágyra, bedugta a hajszárítót, leszedte a törcsit a hajamról, majd elkezdte szárítani a hajam.... Ez az ipse kom nem normális....